Módszerspecifikus végzettségemet az Integratív Pszichoterápiás Egyesületnél, dr. Daubner Béla vezetésével, Kőtörő Emese és Kácsándi Elvira szupervíziója mellett szereztem.Az International Society of Schema Therapy szervezésében, dr. Vankó Tünde vezetésével és szupervíziója mellett, Sématerapeuta címet is szereztem.

A képzés során széles módszertani rálátásra tettem szert, melyet az évek során még tovább bővítettem. A módszertani sokszínűség lehetővé teszi, hogy pácienseimmel közösen megtaláljuk a számukra leghatékonyabb terápiás gyógymódot.

Asszertív tréning


Az asszertivitás azt jelenti, hogy az egyén saját érdekeit a környezettel összhangban érvényesíti.

Az asszertivitás a passzív (alárendelődő) és az agresszív viselkedés közötti átmenetet képviseli.

A passzív viselkedésű ember számára mások igényei, vágyai fontosabbak. Célja, hogy mások kedvében járjon és elkerülje a konfliktusokat. Jogaiért nem áll ki, vagy ha igen, azt mások figyelmen kívül hagyják. Bocsánatkérő, bátortalan viselkedés jellemzi.

Ezzel szemben az agresszív viselkedésű ember számára saját vágyai és igényei a legfontosabbak. Célja a mindenáron való győzelem. Kiáll a jogaiért, de úgy hogy ezzel mások jogait megsérti, igényeiket, érzéseiket, véleményüket figyelmen kívül hagyja.

Az asszertív viselkedés olyan önérvényesítő viselkedés, melynek során a személy képes kifejezni érzéseit, gondolatait, érvényesíteni jogait és ezáltal elérni céljait úgy, hogy mások érdekeit, érzéseit, gondolatait is figyelembe veszi.

Az asszertív tréning segíti a

  • szándék, a cél megfogalmazását
  • az érzések, vágyak nyílt kifejezését
  • a NEM-et mondani tudást
  • a hatékony kommunikáció elsajátítását
  • a magabiztos fellépés megjelenítése
  • az asszertív magatartású ember testbeszéde alátámasztja a mondottakat

Hipnózis


A hipnózis olyan megváltozott tudatállapot, melyben a tudatalattink, a tudattalan tartalmak nagy mértékben hozzáférhetőbbé válnak. E módszer előnye, hogy az érzelmek könnyebben megjelennek, az elfojtott, traumatikus események hozzáférhetőbbé válnak, a képzeleti, kreatív teljesítmény fokozódik.

A hipnoterápia célja, hogy a pácienst hozzásegítsük, hogy megtalálja tudattalan erőforrásait, képességeit, tapasztalati mintáit, melyek segítségével leküzdheti problémáját.

A hipnoterápia lényege az a megváltozott tudatállapot, melyben a páciens még fogékonyabbá válik az alkalmazott terápiára. analitikus terápiával ötvözve lehetőség nyílik a traumatikus életesemények feltárására és feldolgozására. Viselkedés és kognitív technikákkal alkalmazva korrigálni tudjuk a hibás, diszfunkciós magatartást, a kognitív torzításokat. Míg imaginációs eljárásokkal ötvözve az elképzelt szimbólumok, képek használatával a személyiség megismerésére, rekreációjára van módunk. Mint látható, a hipnózis és egyéb technikák integratív alkalmazása a terápiás hatékonyságot növeli.

Imagináció


A KIP (Katathym Imaginatív Pszichoterápia) Leuner nevéhez fűződik. A kifejezésben a latin imaginatív szó a képzelet tevékenységére utal. A görög eredetű katathym jelző a többjelentésű kata- előtagból és a thymos főnévből (élet, erő, lélek, szív, akarat, vágy) keletkezett, vagyis jelentése "a lélek mélyrétegeiből származó, életerővel átitatott".

A módszer előfeltevése az, hogy az ember nem kizárólag tudatos lény, hanem gondolkodását, érzéseit és viselkedését jelentősen meghatározza a tudattalan is. A tudattalan tárháza mindazon ösztönös késztetéseknek, vágyaknak, érzelmeknek, indulatoknak és emlékeknek, amelyek tudatos énünk számára valamilyen oknál fogva (épp) nem hozzáférhetőek. Szemben köznapi tudatosságunkkal, amelynek elsődleges eszköze a racionális, logikus gondolkodás és a beszéd, a tudattalan működésmódja irracionális, kifejezésmódja pedig a kép.

A tudattalan képi megnyilvánulásáról minden embernek van személyes tapasztalata, hiszen amikor álmodunk, a hétköznapi racionalitásunk számára megfoghatatlan képek világában mozgunk.

A KIP során az imagináció irányítás mellett történik. A terapeuta néhány egyszerű instrukcióval segít a kliensnek módosult tudatállapotba kerülni, majd ettől kezdve folyamatos párbeszéd zajlik kettejük között. A módosult tudatállapot kialakulását követően a terapeuta arra kéri a klienst, hogy képzeljen el valamit (a terápiás folyamat elején ezek többnyire egyszerű természeti képek); ez a valami az ún. hívókép. Majd rákérdez az így megjelenő kép legapróbb részleteire is: a képben tapasztalt színekre, formákra, hangokra, illatokra, ízekre, testi érzésekre stb.

A terapeuta mozzanatról mozzanatra követi a klienst ebben a világban: elkötelezetten kíséri őt, biztonságot nyújt számára a tudattalan által megjelenített, olykor ijesztő közegben. A KIP a kliens személyiségének mélyrétegeit mozgatja meg, és olyan tartományokhoz fér hozzá gyógyító módon, ahová a verbalitásra alapozott terápiás eszközök nem jutnak el. A tudattalan tartalmai, beleértve a mélyen gyökerező félelmeket és szorongásokat, szimbólumok formájában jelennek meg; a kliens e szimbólumokkal találkozik, s ha szükséges, megküzd velük a terapeuta jelenléte mellett.

A terápiás tapasztalat azt igazolja, hogy a KIP a legkülönfélébb pszichés zavarok (szorongás, pánik, depresszió) és betegségek, illetve testi (pszichoszomatikus) tünetek kezelésében hatékony eszköz lehet, mind hosszú, mind rövidterápiás eljárás során.

NLP


A Neuro-Lingvisztikus Programozás (NLP) John Grinder és Richard Bandler nevéhez fűződik. Elnevezése az alábbi elemekből tevődik össze:

Neurológia: a gondolkodás és viselkedés alapjául szolgáló idegrendszeri folyamatot jelöli.
Lingvisztika: a szavakon, mozdulatokon, gesztusokon keresztül fejezzük ki belső világunkat, melyek gondolkodásunk szerkezetét tükrözik.
Programozás: a fenti folyamatok egységekre való bontásával a folyamat kombinálható, alakítható. Ha megváltoztatjuk mentális programunkat, megváltozik a viselkedésünk is.

Az NLP lényege, hogy az önmagunkról alkotott térképeink módosításával átalakíthatjuk viselkedésünket, gondolkodásunkat, érzelmeinket. Így olyan célokat tűzhetünk ki, melyben környezetünkkel összhangban kibontakoztathatjuk valódi lényünket.

Relaxáció


A relaxációs módszerek arra irányulnak, hogy megszüntessék a szorongás testi és lelki tüneteit. A relaxáció szó szerint ellazulást jelent, s a legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. A szorongás egyik vezető tünete ugyanis az izomfeszülés, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor ellazulunk. Ez az izomfeszülés okozhat egy-egy szorongató helyzetben akár izomlázat is, de fáradékonyságot, fejfájást, derékfájásokat is. Relaxációban a kliens a terapeuta segítségével elsajátítja azt a képességet, hogy képzeleti képek segítségével képes legyen az izmok ellazulását előidézni testében. A relaxációs technikák révén nemcsak az izmok feszülését, hanem a szívritmust, vérnyomást, légzést és egyéb testi funkciókat is befolyásolhatunk kellő gyakorlás után.

A relaxáció az alapja a belső képekkel, szimbólumokkal dolgozó terápiás munkának, mint pl. az imagináció, hipnózis.

Sématerápia


A sémák rendező elvként működnek a mindennapi életben, segítenek tájékozódni a különféle, újszerű helyzetekre való reagálásban.

De ha gyermekkorunkban bántanak vagy elhagynak minket, vagy bizonyos alapvető igényeinket (az autonómiára, ésszerű határokra, spontaneitásra, biztonságra stb. vonatkozóak) nem elégítik ki, akkor olyan megingathatatlan hiedelmeink alakulnak ki, amelyek felnőtt korunkban is befolyásolják viselkedésünket és szenvedést okoznak. Ezeket a megingathatatlan hiedelmeket nevezzük maladaptív sémáknak. A sémák a saját fennmaradásukért küzdenek, a tényeknek ellenállnak.

A terápia során a kialakult maladaptív sémák felismerése és korrekciója történik, aminek következtében a konfliktusokhoz való reakciók, a mindennapi problémák megoldásai hatékonyabbá válnak, alternatív megbirkózási stratégiák kialakítása segítségével.

Viselkedés- és kognitív terápia


Azoknak a módszereknek az együttesét jelentik, amelyek az egyén külső- és belső világa közti kapcsolati zavarok megjavítását, megszüntetését szolgálják. Míg a külső viselkedés a fizikai, és szociális környezettel való kapcsolatot foglalja magába, addig a belső a gondolkodás, a képzelet, az érzelem, a motivációk világát jelöli.

A viselkedésterápia során a személy szert tesz a saját viselkedése és annak következményei fölötti kontrollra. A terápia célja a helytelenül rögzült vagy kedvezőtlen viselkedésmódok, kedvező irányú befolyásolása, begyakorlása, és rögzítése.

A kognitív terápia Beck elméleti modelljén alapul, mely szerint minden pszichológiai zavarban közös a diszfunkcionális gondolkodás, ami a kliens hangulatát és magatartását is befolyásolja A kognitív terápia elsősorban a gondolkodás információfeldolgozási, jelentésadási folyamatára összpontosul és abból indul ki, hogy a neveltetés, tanulás, tapasztalás során vannak központi attitűdök, gondolkodási minták. Ebből adódóan a gondolkodás torzulásainak megszüntetésére törekszik, melynek során lényege a tanult hibás programok, kognitív sémák "átírása,felülírása".

A folyamat végére hatékonyabb, jobb, adaptívabb gondolkodási mechanizmus, pozitív irányú személyiségváltozás következik be, amit a magatartás kedvező irányú változása is követ. Éppen ezért gyakran kombinálják viselkedésterápiával.

Terápia gyermekek számára


A gyermekekkel való foglalkozást megelőzően, szülőkonzultáció történik, mely során átbeszéljük az aktuális problémákat, felvesszük az anamnézist. Ezt követi a diagnosztikus szakasz, mely során, projektív tesztek segítségével, meghatározhatjuk a problémák hátterében rejlő okokat, a személyiségfejlődés esetleges elakadásait. A diagnosztikus fázist ismét szülőkonzultáció követi. A gyermekek terápiás megsegítése játékterápiás elemekkel, szorongásoldó, illetve az indulatkezelést segítő technikák elsajátításával történik.

A játék a gyermek lételeme. A játék egy igazi cselekvés és mégis csak olyan, mintha megtörténne, így kevésbé félelmetes, és egy kicsit más is, mint a valóság.

A játék lényege, hogy a gyermek egy rejtett, belső problémáját szimbolikus formában megjelenítjük a terápia fantázia-terében és ily módon valóságosként kezeljük. A játék nyomán kibontakozik egy egyezményes szimbólumrendszer, amely a terápiát egyedi, együttes és kreatív folyamattá formálja. A terápia során különböző játékeszközöket, bábokat, és egyéb kellékeket, segédeszközöket vehetünk igénybe. Az érzelmek, élmények további feldolgozását a festés, rajzolás, gyurmázás, mintázás, éneklés segítségével folytatjuk.

Kérdése van, vagy időpontot foglalna?


Keressen, válaszolok!